Szerző: catona | február 17, 2012

Helyzetjelentés

Rég jártunk erre, ennek is meg van az oka, igyekszünk Logan mindennapjait gyakrabban dokumentálni. Bár ez nem lesz nehéz, mert nagyjából így néz ki egy napja: reggeli ébredés (jó az alvókája nagyon), nyújtózkodás, gazdi agitálása a sétára, terelgetése a ruhásszekrény, majd a fürdőszoba, végül a bejárati ajtó felé. Ezt követi a nagy séta a patakparton, aztán cukorkodás, majd még egy adag cukorkodás, napközbeni szunyóka (mert ugye nehéz a birdi lét, és főként fárasztó), majd egy kis játék és még több cukorkodás, délutáni séta, kutyákkal bratyizás, majd cukorkodás, a délutáni séta kipihenése, esti séta stb. Persze a kép ennél árnyaltabb, van ám kiscica hajkurászás a tóparton, jégen csúszkálás (a befagyott tavon), gazdival való futkorászás, kacsák kergetése (vagy épp hollóké, attól függően, aznap épp mi van terítéken), lovaktól való megilletődés és szolid csóválás nekik a patakparton (közel a lovarda, néha összefutunk lovaglókkal), Pankával kergetőzés, botokkal grasszálás, felfedező túrák végig a patak mentén (jó hosszú ám) stb.

Változatlanul nagy lókötő tehát Őfelsége, és nagyon sok örömöt és szeretet ad nekünk a mindennapokban. Nagyon bújós, és még mindig vidám, energikus kutya. Szerencsére már magától megy be séta után a fürdőszobába, nem kell noszogatni, tudja, hogy mancsmosás van, főként most, hogy a hó miatt sózzák a járdát. A házi kozmetikázást is szereti, órákon át nyugodtan fekszik az asztalon, gyakran el is alszik (múltkor pl. a hátára is fordult, ami nála azt jelenti, hogy igen jól érzi magát :D). Szépen barnul, hamarosan hozunk képet is 🙂

Szuper jó kutya egyébként, fegyelmezett és megbízható, imádja a gyerekeket, bár még mindig előfordul, hogy kinéz magának valakit az utcán, és hozzá nagyon szeretne odamenni, néha felugrálni rá 😀 De ezeket a szituációkat idejekorán megakadályozzuk, a testtartásából lehet látni, hogyha valakit szimpinek tart, és Loganizálni készül 🙂 (az egyik szembetűnő jele ennek a seggriszálás :D)

Most, hogy nagy hó van, újfent űzi a hóevést, mint sportot, és kiegészítette ezt az agyfagyasztással is, konkrétan hirtelen beledugja a pofiját a nagy hóba, majd kihúzza, és bambán néz maga elé pár másodpercig, mint akinek lefagyott az agya. Ezt különösen szűz hóban szereti csinálni 😀 Gyakran járunk át a patak túloldalára is, ahol van egy tó, oda pedig egy összeeszkábált (beton pillérekből) “hídon” lehet átjutni. Az első alkalommal csak úgy mert átmenni rajta, hogy a gazdik előre mentek, így neki is követnie kellett, ezt hason kúszva meg is tette (nem túl széles a patak egyébként :D), de még nagyon kis bizonytalan volt, így a hátsó lába belelógott a vízbe. Ez így ment az első két alkalommal, oda-vissza, majd harmadjára azt vettük észre, hogy már magától, teljesen magabiztosan át is ment a túloldalra.

Új trükköket is tanulunk, hogy szellemileg is lefárasszuk Őfelségét, most épp a hempergés van soron, nagyon élvezi ezeket a jutifalatos tevékenységeket, mi meg azt, hogy milyen okos (általában a harmadik próbálkozásra már tudja, mi a feladat, és lelkesen csinálja is. A dicséret nála nagy motiváló erő, hát még, ha jutifalattal kombináljuk). Ezen kívül van egy kedvenc játéka mostanában, a plüss teknős, ami egyébként a szekrény tetején lakik, és csak különleges alkalmakkor kaphatja meg. Néha leül a szekrény elé, ránéz a teknősre, majd ránk, majd a teknősre. Néha ilyenkor is megkapja, néha nem, ez tőlünk függ 🙂 Ha megkapja, akkor kap egy parancsot is hozzá: óvatosan! vagyis nem tépheti, rághatja, cincálhatja vadul. Többnyire picit megcsócsálja finoman, majd ráteszi a mancsára, és úgy fekszik, amíg teknős vissza nem kerül a helyére 😀

Röviden ennyi, itt tartunk most 🙂 Van egy imádnivaló, kedves és végtelenül vidám kutyánk, akivel nagyon jól együtt tudunk élni a mindennapokban, aki igazából problémamentes, jól nevelt (egy-két birdi szokással megtűzdelve, de mi épp ezért választottunk ilyen kutyát) és kiválóan alkalmazkodott az életritmusunkhoz, életvitelünkhöz. Legközelebb fénykép is lesz 😉

Reklámok
Szerző: catona | május 5, 2011

Fogászaton jártunk

Tegnap ellátogattunk egy városligeti rendelőbe, hogy a doktornővel megbeszéljük az ivartalanítás időpontját, illetve, hogy megnézzék a két alsó szemfogát, amelyek nem jó helyen voltak. Illetve kiderült, hogy azok jó helyen voltak, kiskorában minden nap többször is húztuk őket a megfelelő irányba, azonban az alsó állkapcsa kisebb, mint kellene, így a két foga belefúródott a felső ínyébe. Két lehetőséget vázoltak fel:

1. fogszabályzót kap, melyet kutyáknak fejlesztettek ki (ez drágább és macerásabb megoldás). A hátrány, hogy hetente kellene menni kontrollra, nem ehetne akármit, speciális tápot kellene időnként adni neki stb.

2. lézerrel elpárologtatnak az ínyből egy részt (ami meg van vastagodva), és napi egy órát egy igen nehéz labdát kell cipelnie hősünknek három hónapon át, hogy a fogai a helyükre kerüljenek. Mi ezt a megoldást választottuk a dokinő tanácsára (is). A lézeres műtét viszonylag gyorsan meg volt, igazából bealtatni Logant tovább tartott, nagyon küzdött az altató ellen a kis drága. Nagyon rossz volt megint így látni, de muszáj volt az ő érdekében megtenni. Kaptunk gyógyszert is, és egy kenőcsöt az ínyére, valamint a labdát is megvettük.

A  hazautat végig aludta, nagyon nehezen és lassan tért magához, estére már azonban kutya baja sem volt, sőt, vidáman evett is. Ma már gyakoroltunk is a labdával, még szoknia kell, mert tényleg jó kis súlya van, és ehhez nincs hozzá szokva, pár másodpercenként elejti (a szomszédok legnagyobb örömére), de egyre ügyesebb, érti, hogy mit szeretnénk tőle (ugyebár azt, hogy minél többet a szájában tartsa). Egyelőre az egy órát felosztjuk több, kisebb időszakra. Remélem, ez a módszer eredményre vezet.

Egy hónap múlva megyünk vissza, akkor megtudjuk, mikor lesz ivartalanítva. Mivel az egyik heréje fent maradt a hasüregében, így hasi műtéte lesz, remélem, most nem jár majd akkora fájdalommal, mint az utolsó műtéte.

Szerző: catona | április 18, 2011

Logan és a teknős :)

Szerző: catona | március 15, 2011

Vendégségben

A hétvégén vendégségben jártunk, a házigazdák megkértek, hogy vigyük Logant is magunkkal (nagyon szeretik :D, állandóan kényeztetik, játszanak vele 😀 Gondoltuk, miért ne, van nagy kert, és van még egy kis kutya is, akivel el lehet, amíg mi pókerezünk. Odafele már nagyon izgatott volt (nem vittük messzire), érezte, hogy most valami nagy buli lesz neki. Annyira örült, mikor megérkeztünk, hogy izgatottsága még jó sokáig nem múlt el, mondhatni nagyon nehezen telt meg az érzelmeivel 😀 Össze-vissza futkosott a házban, mindenkit egy helyre akart terelni, ha valaki kiment a szobából, azonnal utána rohant, és türelmesen várt rá a WC ajtó előtt, a lépcsőnél, a feljárónál stb. 😀 Meg is jegyezték, hogy milyen közösségi kutya 😀 A kert sem érdekelte eleinte, ha mi nem voltunk kint a teraszon, hamar visszajött megnézni, kivel mi történt az óta, hogy nem látta az illetőt (kb. 1 perce :D)

A kiskutyával nagyon aranyosan viselkedett. A bolognese (4 éves) hölgy ugyanis borzasztóan félénk, jó sokáig remegett, mikor Logant meglátta. Ahelyett, hogy heves vérmérsékletű kutyánk szokásos módon csesztetni kezdte volna, hogy már pedig játssz velem most, légyszi, légyszi, légyszi…illedelmesen megszagolgatta, majd békén hagyta. Időről-időre közeledett ugyan hozzá, de nem zaklatta, nem mászott bele az aurájába, azonban azt jelezte, hogy ott van, és ha a másik fél gondolja, szívesen létesít vele diplomáciai kapcsolatot. A kis kutya egy idő után lejött a kanapéról (Logan néha finoman megszagolgatta, de sosem tolakodóan), és befeküdt a kosarába, mire Logan odafeküdt az előszobába mellé, meghagyva egy kis tisztes távolságot 😀 Annyira aranyosak voltak! A gazdik meg is jegyezték, hogy milyen intelligens, jó modorú kutyánk van (nekünk meg dagadt a mellünk a büszkeségtől). Mire mindenki megérkezett, Logan is megtelt, így kivonult hosszú órákra a kertbe 😀

Késő este aztán már jelezte, hogy menne haza, egyszerűen leült a bejárati ajtóhoz, ránk nézett, majd a kilincsre, és onnan már el sem mozdult, amíg el nem indultunk 😀 (értettük a célzást) Sajnos találtunk benne három kullancsot, az egyik még a szőrében mászkált, a másik kettő épp, hogy csak belefúrta magát a bőrébe, reméljük, nem lesz semmi gond, és megússzuk a kullancsok által terjesztett betegségeket.

És a végére néhány friss kép:

Szerző: catona | február 15, 2011

Logan, a kis kópé :)

Logan új éve ugyanolyan jól kezdődött, mint a tavalyi 🙂 A helyzet változatlan: kiskutyánk boldog, kiegyensúlyozott és nagyon szeretetre méltó 🙂 Imádja a vendégeket, ha jön hozzánk valaki, teljes extázisba esik, és nagyon szereti az illetőt, kell néhány perc, hogy lenyugodjon, de amikor ez megtörténik, elvonul aludni 🙂 A séták kellemesek, a park végre nem sáros, latyakos, így ki lehet menni jókat játszani. Vettünk neki egy kötéljátékot, amit rögtön első dobással felhajítottam egy fára, kb. egy hét volt, mire le lehetett onnan operálni 🙂

Pankával mostanában kevés találkozó van, mindig elkerüljük egymást, de azért így is jók a séták. Őfelsége már érzi a tavaszt, kicsit izgatottabb a kelleténél. Nagyon bújós amúgy, rengeteg simogatást, szeretet igényel, és ad is nekünk legalább ennyit. Nagyon szeret az ágyban hemperegni akkor, ha egyikünk is befekszik olvasni, órákig el tud mellettünk feküdni. Emellett kedvenc helye változatlanul az erkély, ha teheti, egész nap kint van a kis drága.

Szerző: catona | december 26, 2010

Boldog karácsonyt!

Itt a karácsony, és a tegnap esti nagy havazásnak köszönhetően készítettünk friss, havas fotókat Őfelségéről. Logan egyébként nagyon szereti a havat, ha nem sétálunk éppen, akkor kint üldögél vagy fekszik a teraszon, többnyire a hóban. A múltkor rajtakaptuk, amint éppen hópelyhekre vadászott 🙂 Nagyon helyes volt, csak ült egy helyben, és megpróbálta a szájával elkapni a kis pelyheket 🙂

Szerző: catona | december 13, 2010

Itt a tél…

…és mi nem csináltunk még egy darab havas fotót sem 😦 Sajnos pont lemaradtunk, mivel nem volt feltöltve a fényképezőgép aksija. Micsoda baki! De nem baj, lesz még itt havazás, és akkor jövünk majd új fotókkal, és karácsonyi képekkel meg minden. Amúgy a helyzet változatlan, Logan továbbra is nagyon aranyos, és nagyon szeretjük 🙂 Sok vidám pillanatunk van együtt (illetve, csak az van), nagyon tudja, mitől döglik a légy 😀

Jelenleg az erkély ajtóban fekszik úgy, hogy lássa, mit csinálok, szemmel tart minket mindig, mikor itthon vagyunk 🙂 imád úgy feküdni, hogy mind a kettőnkre rá lásson, akkor boldog, ha a közelünkben lehet.

Szerző: catona | november 1, 2010

Kicsi Gandalf és a függöny története :)

Van egy függönyünk a nagyszobában, az erkélyajtónál, mondhatni, az Logan kedvenc helye. Nagyon gyakran alszik az ajtóra felpakolva magát (vagyis a hátán fekszik, rásimul a falra, lábai az égnek stb.). A testét eltünteti a függöny mögött, azonban a feje kilátszik, és szemmel tart minket a nagy lóbab szemeivel 😀 Gyakran vesszük észre, hogy nyújtózik egy nagyot, olyankor összeszorítja a hátsó mancsait, majd totál elengedi magát. Néha pedig úgy ül a függöny mögött, hogy a fejét kidugja alóla, ezért is szoktam kicsi Gandalfnak hívni 😀

Szerző: catona | november 1, 2010

Friss képek Loganről

Szerző: catona | november 1, 2010

Panka és Logan

Kezdhetném úgy is, hogy: két szerelmes pár… 😀 Panka és Logan nagyon szeretik egymást, imádnak együtt játszani, és mi is szeretjük, hogy együtt játszanak 😀 Itt a környéken nehéz méretben és habitusban hasonló kutyákat találni, így meg is beszéltük Panka gazdáival, hogy délutánonként a parkban találkozunk. Az ír szetter hölgy pár hónappal fiatalabb Logannél, de ez persze nem akadály 😀 A közel egy órás délutáni játék meghozza az eredményt, mindkét kutya kifárad, és alszik estig. Emiatt igen hálásak vagyunk 😀

Older Posts »

Kategóriák